Egy komplex távfelügyeleti rendszer fejlesztésével kapcsolatos részfeladatok elvégzésével kerestek meg 2015. tavaszán egy biztonságtechnikai cégtől. Egy elméletben már megtervezett rendszer néhány elektronikai részegységének elkészítését és prototípusainak legyártását kaptam feladatul. A projektben elsősorban elemi analóg és digitális kapcsolástechnikai megoldásokat használtam fel, valamint feszültségek és áramok szabályozására kapcsolóüzemű technikát alkalmaztam.

A tervezéshez egy blokkvázlat állt rendelkezésre, mely a rendszer minden lényeges elemét tartalmazta. Mivel kész eszköz nagyon sok részegységből épül fel, célszerű volt a megvalósítandó elektronikai egységeket csoportosítani, majd működésüknek megfelelően modulokra osztani. Összesen három modulra sikerült tagolni a rendszert, mely külön áramköri egységekben került megvalósításra. Azok a részegységek, melyek szorosan kapcsolódnak a központi számítógéphez (bemenetek, kimenetek, hőmérő, RTC, egyéb érzékelők bemenetei, analóg erősítő) egy modulra kerültek fel. Megint egy másik modulra lettek tervezve a PoE tápfeladó áramkörök, illetve egy harmadik modulon került megtervezésre az egész rendszer energiaellátását biztosító szünetmentes tápegység áramköre.

2012 januárjában megkeresést kaptam egy olyan időzítő elkészítésére, melyet vadetetőknél használatos motoros szóróegység működtetésére használható. Az igénynek megfelelően az eszköz működtetését egy 6V-os akkumulátor biztosította, így a hosszú üzemidő elérése érdekében aránylag alacsony fogyasztású áramkört kellett tervezni. Elvárás volt legalább napi három alkalommal történő bekapcsolás naponta azonos időpontban, illetve a motor működési időtartamának állíthatósága. Szempont volt az egyszerű kezelhetőség és beállíthatóság.

Az első verzió fizikai méretét a megrendelő határozta meg, mivel egy gyári szóróegységbe tervezte az általam készített modulok beépítését, így a panelt ehhez igazodva méreteztem. A megvalósítást követően igény mutatkozott ilyen eszközre mások részéről is, így több darabot is készítettem a modulból. Az idő előrehaladtával ahogy jöttek az újabb érdeklődések, úgy kaptam újabb ötleteket is az időzítő képességeinek bővítéséhez. A fejlesztés a jelenleg gyártott típusig szinte folyamatos, bár 2015 után már csak apró módosítások történtek az eszközön, hiszen ekkorra már sikerült minden funkcióját tökéletesíteni.

A korábbi time-lapse fotózáshoz fejlesztett Linear Basic kamerasín vezérlőrendszer folytatásaként 2014. év tavaszán kezdődött egy hasonló, de jóval nagyobb tudású rendszer fejlesztése. A korábbi projektnél kialakult leosztás szerint ebben a munkában is a teljes elektronikai fejlesztését kaptam feladatul, viszont az elvárások és a technikai követelmények hatalmasat ugrottak.

A Linear Basic sín egy egytengelyes kameramozgató megoldás volt, ráadásul egy helyen volt mind a mozgatást végző motor, mind pedig a vezérlőelektronika és a beállítás, paraméterezés is a helyben kialakított kezelőfelületen működött. Ezzel szemben ennél az új moduláris rendszernél 5 tengelyt kellett valós időben szinkronizáltan vezérelni. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy minden hardveres periféria különálló szerkezeti modulban kapott helyet, így az összeköttetésükről is gondoskodni kellett, mindezt egyetlen szál vezeték felhasználása nélkül. A rendszert manuális pad segítségével, illetve egy tabletre megírt célalkalmazás segítségével is tudni kellett vezérelni, ezért Wi-Fi kommunikáció kialakítására is szükség volt.

Többszöri egyeztetés és megbeszélés után összeállt egy nagyon részletes technikai specifikáció arról, hogy a rendszernek mit kell tudnia és hogyan kell működnie. Egy pár fontos szempont:

Az Olimexino STM32 fejlesztőpanel egy egyedi kérésekkel kiegészített, módosított változatát készítettem el. Ennek a projektnek a kapcsán megkaptam az Olimexino panel gyári rajzát, illetve egy vázlatosan lerajzolt instrukciót arról, hogy mivel és hogyan kellene kiegészíteni a gyári kapcsolást, valamint a csatlakozókat milyen típusú aljzatokkal kellene kivitelezni. A kérésben szerepelt még egy bimetál hőérzékelő illesztése is a mikrovezérlőhöz, illetve néhány analóg és digitális jel feszültségszintjét is szükséges volt illeszteni 3,3V és 5V között. Ki kellett alakítani a panelen továbbá egy tápegységet, mely a teljes vezérlőpanelt képes az igényeknek megfelelő tápfeszültséggel ellátni, valamint 32V beérkező feszültségről is biztonságossá teszi a modul használatát.

A kiegészítők listája és a kapott vázlatos rajzok alapján elsőként a panel kapcsolási rajzát készítettem el, majd következett a nyomtatott áramköri kártya tervezése. Ilyen bonyolultságú áramkört alapjáraton már kétoldalas kivitelben kezdtem tervezni.

A tápegységet egy A8498 kapcsolóüzemű szabályozó köré építettem fel, mely 8V DC kimeneti feszültség előállítását végzi. A magasabb bementi feszültségek esetén keletkező nagy mértékű feszültségcsökkentés így nem okoz melegedést. Ebből 1117-es stabilizátorokkal előáll 5 és 3,3V a digitális részegységek ellátására.